I. Müvészettörténeti Ifjúsági Vetélkedö Kecskemét müvészetéröl, müvészeiröl, müvészeti emlékeiröl, alkotómühelyeiröl és gyüjteményeiröl

„Csak Kecskemét példáját kell utánozni”

I. Müvészettörténeti Ifjúsági Vetélkedö Kecskemét müvészetéröl, müvészeiröl, müvészeti emlékeiröl, alkotómühelyeiröl és gyüjteményeiröl

Kiemelt téma:
A magyarországi szecessziós építészet és Kecskemét

„A müvészettörténet megfelelö szintü ismerete pedig elengedhetetlen egy müvelt európai fö számára. Az önálló arculattal, egyedi jellegzetességekkel bíró, müvészeti identitásokat is megörzö régiókból és lakóhelyekböl áll össze a sokszínü Európa müvészeti térképe. Mikrokozmosz a makrokozmoszban. Ha ismerjük és becsüljük saját városunkat, annak müvészettörténetét és kortárs müvészeti életét, akkor egyben európainak is vallhatjuk magunkat!”

ifj. Gyergyádesz László
Müvészettörténész, osztályvezetö

            2005 öszén ifjúsági müvészettörténeti vetélkedösorozatot indított a „Cifrapalota” Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Múzeumának Képtára és Kiállítóhelye. A versenyt ifj. Gyergyádesz László szervezte és rendezte. A vetélkedöre harminc háromfös csapat jelentkezett kecskeméti iskolákból. A megmérettetést elöadások és múzeumlátogatások is megelözték. A selejtezö után hat csapat jutott a döntöbe. A döntö igen nehéz és változatos feladatokból állt. Szoros versenyben a Katona József Gimnázium csapata az I. helyet szerezte meg.

„Rengeteg ajándékot nyertünk; képzömüvészeti albumokat, kecskeméti müvészek által felajánlott festményeket, herendi reggelizökészletet stb. Még szerencse, hogy hátizsákokat is kaptunk, így legalább a jutalmak egy részét bele tudtuk tenni. A nyeremények közül a legizgalmasabb egy négy napos hévízi üdülés volt. Ez utóbbit a síszünetben töltöttük el, és a hideg idö ellenére nagyon élveztük. A versenyröl a KTV is készített csapatunkkal riportot, valamint a Kecskeméti Lapokban is szerepeltünk. Köszönjük a versenyre való felkészítést G Szolláth Katalin tanárnönek!”

A Gyöztesek: Rakonczai Melinda, Hegedüs Ágnes, Bodri Máté (11. a)

Művészettörténet OKTV

Müvészettörténet OKTV

            Idén ismét indultam a müvészettörténeti OKTV –n. Célként lebegett elöttem, hogy túlszárnyaljam a tavalyi eredményemet. Ehhez fordulóról fordulóra a lehetö legjobban kellett teljesítenem. Számomra a legsikeresebbnek a szakdolgozat elkészítése bizonyult. Saját témámban az ország legjobbnak ítélt elemzését írtam. (Munkácsy Mihály: Siralomház.)

            A dolgozat nemcsak Munkácsy festészetéhez vitt közelebb, hanem általában a müvészethez. Segített abban, hogy döntsek a jövömmel kapcsolatban. Most már tudom; müvészettörténész szeretnék lenni.

            Béres Anita a Képes króniká -ról írta dolgozatát az elsö fordulóban. Jó volt, hogy mind a ketten bekerültünk a középdöntöbe, mert így együtt is tudtunk tanulni. Izgalmasabb volt a felkészülés, tudtuk egymást biztatni és segíteni.

            A második forduló témaköre a XV-XVI. század müvészete volt. Persze, a legnagyobb öröm akkor ért bennünket, amikor G Szolláth Katalin tanárnö bejött az osztályba és közölte, hogy mindketten bejutottunk a harmadik fordulóba, ahová az egész ország területéröl csak tizenkét tanulót hívtak be.

(Korb Hajnalka XII. a)

 

            Április 12 –én Korb Hajni és én részt vettünk a müvészettörténet OKTV harmadik fordulóján, Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A verseny 9-3 –ig tartott. Elöször sorszámot húztunk versenytárssal együtt, majd a megfelelö sorrendben egyesével behívtak bennünket az elöadóterembe, ahol mindenkinek ugyanarról az öt képröl kellett 10-15 percig beszélnie. Én húztam ki az utolsó, vagyis a 12. sorszámot. Miután én is végeztem, következett a döntö második része. Egy-egy reneszánsz képet kellett elemeznünk (Michelangelo, Leonardo, Raffaello), egy ötfös, egyetemi tanárokból álló zsüri elött.

            Hajni Michelangelo Doni Tondo –ját, én Raffaello Transfiguratio –ját húztam. Mindkettönknek nagyon jól ment, a végsö sorrendbe azonban a középdöntö pontszámait is beleszámították, így értük el az 5. és a 8. helyet.

            A döntö összes résztvevöijéhez hasonlóan minket is felvesznek az egyetemre, és megszereztük az emelt szintü jeles érettségit is müvészettörténetböl. Remélem, hogy teljesül az álmom, és régész leszek.

(Béres Anita XII. c)

 

Öt évszázad spanyol festészetének remekművei

Öt évszázad spanyol festészetének remekmüvei

2006. március 11 –én, szombaton katonás tanárok és diákok látogattak el a Szépmüvészeti Múzeumba. Az év egyik legkiemelkedöbb kiállítását, a spanyol festészeti tárlatot néztük meg közel ötvenen. A Szépmüvészeti Múzeum igen gazdag spanyol anyaggal rendelkezik (pl. Goya: Korsós lány; El Greco: Krisztus az Olajfák hegyén; Velázquez: Margaréta infánsnö stb.), amely önmagában is figyelemre méltó. A gyüjtemény magja az Esterházy-gyüjteményböl származik. A magyar közönség számára eddig ismeretlen, Németországból érkezö müveket úgy egészítették ki hazai alkotásokkal, hogy az egyes mesterek müvészete még sokszínübben mutatkozhasson meg.
László Zsófia müvészettörténész kétórás tárlatvezetése nagyszerü élményt jelentett a hallgatóknak.

G Szolláth Katalin

Nézzük meg az egyik leghíresebb spanyol barokk alkotás, Velázquez: Margaréta infánsnö c. képének rövid bemutatását Karl Schütz müvészettörténész tolmácsolásában:

„Margaréta Teresát már kora gyermekkorától I. Lipót császár jövendöbeli menyasszonyának szánták… Az itt kiállított, 1659 –ben keletkezett Margaréta Teresa kék ruhában az infánsnö utolsó Velázquez által festett arcképe. 1666 –ban az idöközben 15 éves Margaréta Teresa Bécsbe érkezett, hogy feleségül menjen I. Lipót császárhoz. Néhány év alatt négy gyermeket szült, akik közül csak egyetlen leány maradt életben, majd Margaréta Teresa 1673 –ban, alig 22 évesen meghalt.

Az infánsnö ezüst szegélyekkel díszített kék selyemruhát visel a XVII. század negyvenes éveitöl szokásos spanyol divat szerint. E divat legfeltünöbb vonása az öltözet tekintélyt parancsolóan széles volta, a hatásért elsösorban a hatalmas abroncsos szoknya felel. E benyomást erösítik a ruha vízszintes díszcsíkjai, a mellig érö gallér, a buggyos ruhaujj és a hatalmas szörme kézmelegítö…”