A tanulók tanulmányi eredményének tantárgyi értékelése

Az értékelés legyen igazságos, következetes, rendszeres, folyamatos, nyilvános, megalapozott és motiváló.

A tanulmányi munka értékelésének alapja a megszerzett tudás, és az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények. A szaktárgyi követelmények tartalmazzák a kötelezően előírt tananyagot, a kötelező és ajánlott délutáni foglalkozások felsorolását és azok éves kötelező óraszámait, a témazáró dolgozatok tematikáját, a felhasználandó kötelező és ajánlott taneszközöket, a továbbhaladáshoz legalább elégséges osztályzat és a jeles osztályzat eléréséhez szükséges ismereteket, az évközi osztályzatok hatását az év végi elégséges ill. jeles érdemjegyre.

A tantárgyi követelményeket a szaktanárok a tanév elején ismertetik a tanítványaikkal és rajtuk keresztül a szülőkkel.

Az értékelés nyilvános fórumai a tanóra, házi versenyek, az egységes belső felmérések, a szakköri munkák kiállítása, az iskolai tanulmányi eredményeket összesítő statisztikák.

A tanulók értékelése iskolánkban tanév közben súlyozott érdemjegyekkel, ötfokozatú skálán történik, melyet a naplóban rögzítünk.

Érdemjegyet szóbeli feleletre, írásbeli vagy gyakorlati munkára, az alapvizsgára, önálló beszámolóra, projektmunkára, órai munkára, házi feladatra és versenyen való sikeres szereplésért lehet adni az egyes tantárgyak sajátosságainak és a tanári szokásoknak megfelelően.

Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

• A tanév közbeni értékelést elektronikus nyilvántartó programban folyamatosan rögzítjük az alábbiak szerint.
• Az ötfokozatú skála minden érdemjegyét súlyozottan (szorzóval) adják a szaktanárok, amit az elektronikus naplóban minden egyes jegy beírásakor rögzítenek.
• Ugyanekkor rögzítik azt is, hogy mit értékeltek vele.
• A munkaközösségek dönthetnek arról, ha valamelyik szorzót nem kívánják használni, és ezt a szabályt a munkaközösség tagjai egységesen alkalmazzák. A munkaközösséghez nem tartozó szaktanárok is mellőzhetik valamely szorzó használatát.
• A szaktanárok minden tanév elején egyértelműen közlik a tanulókkal a szorzók alkalmazásának tantárgyi szabályait.
• Az alkalmazott szorzók és általános szabályaik
  0,8: kisebb anyagból felelet, kis röpdolgozat, szorgalmi feladat, kiselőadás, projektmunka, gyűjtőmunka, órai munka, memoriter, stb.
  1: egész osztályos röpdolgozat, egy vagy több óra anyagából szóbeli felelet
  1,5: témazáró dolgozat, nagydolgozat
  2: duplaórás témazáró, emelt szintű és tagozatos duplaórás témazáró, alapvizsga, próba érettségi, értekező dolgozat.
• Az elektronikus napló meghatározza a tanulók érdemjegyeinek súlyozott átlagát, amely iránymutató a félévi és év végi osztályzatok megállapításához. Ettől az átlagtól a szaktanárok nyomós szakmai indokok alapján kivételesen eltérhetnek. Ebben az esetben az indokokat az érintett tanulókkal és szülőkkel is el kell fogadtatniuk.

Az egyes tantárgyak jellegének megfelelően írásbeli házi feladat adható, melynek mennyisége figyelembe veszi a tanulók arányos terhelését.

A különböző tantárgyakban a tanárok a tanulók munkáját írásban is ellenőrzik. Magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelvek matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz tantárgyakból a heti óraszámnak megfelelő számú témazáró dolgozatot íratnak tanévenként, az időbeli elosztásnak arányosnak kell lennie.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a tanárok többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A heti egy órás tantárgyakból tanévenként legalább egy, a heti 2 órás vagy annál magasabb óraszámú tantárgyak esetében pedig félévente legalább egy szóbeli feleletet kell meghallgatni.

A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

Heti 1 órás tantárgyakból félévenként legalább kettő, a heti 2 órás tantárgyakból félévenként három, a heti 3 és annál több órás tantárgyakból legalább négy érdemjegy elérése szükséges a félévi illetve tanév végi osztályzathoz.

Az iskola éves munkatervében meghatározott időpontokban a tanév során két alkalommal az 1. és a 3. negyedév végén a szaktanárok összegzik a tanulók addig nyújtott teljesítményét, és a gyenge eredményt elérő tanulók szüleit írásban tájékoztatják az osztályfőnökök útján; szaktanári figyelmeztetés.

Minden tanévben félév végén és tanév végén a tanulók tantárgyi teljesítményét ötfokozatú skálán, osztályzattal értékeljük.

A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, vagy tanulónként nyomtatott értékelő lapra, az év végi osztályzat a bizonyítványba, és a törzslapba kerül.

A tanév végi értékelés az egész tanév teljesítményét veszi figyelembe. A tanulók tanulmányi teljesítményének értékelését, osztályzását elsősorban annak alapján végezzük, hogy tudása hogyan viszonyul a kerettantervekben illetve a helyi tantervekben előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük a tanuló képességét és pozitív vagy negatív változásokat is.

Azok a tanulók, akik egy adott tantárgyból kiemelkedően jól teljesítettek, a félévi és év végi értékeléskor szaktárgyi dicséretet kaphatnak. Az olyan kitűnő tanuló, akinek legalább három szaktárgyi dicsérete van az adott félévben, a nevelőtestület döntése alapján általános dicséretben részesülhet.